******************
Sportnap de unalmas volt, basszus...
Nem történt semmi. Unatkoztunk egész nap, és végül azt csináltuk, hogy forgattunk egy klippet. (na jó, kb. 3-mat.)
Kimentem a térre Hajnival,mert vártuk hogy Detti apukája kihozza a térre Jázmint, és együtt tudjunk hazamenni hozzánk. (mert ma Detti itt alszik.)
-Ez összedőlt, mint egy Kártyavár,kártyavár...-dúdolgattuk Hajnival,miközben napoztunk. Egyszer csak egy sárga taxi fékezett le mellettünk, szóval Dettiék megérkeztek.:D
-Dettiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!-rohantuk oda hozzá Hajnival, és kis híján feldöntöttük.
-Sziasztok.-röhögött.
-Mehetünk?-kérdeztem és karon ragadtam.-Szia Hajni!-köszöntünk el és elindultunk haza.
Kicsit sétáltunk csendben egymás mellett, de tudjuk hogy ez nem mehet, ezért egyből beszélni kezdtünk:
-Na, milyen volt a sportnap?-kérdezte.
-Szar.-röhögtem fel.-Neked?
-Nekem se volt valami jó...-húzta el a száját.-Mennem kell majd még futni jövőhéten.
-Kajak?
-Aha. Semmi kedvem.
-Az gáz.-értettem egyet.-Na, és tudsz valami Áronról?
-Tudok, hát!-csapta össze a tenyerét.-Mindig odajön hozzám, és kérdezgeti, hogy tudsz valamit Lilláról? Meg, hogy szokott róla beszélni Lilla?
-Erre te?
-Mindig mondom neki, hogy engem hagyjon, kérdezze meg Lillát.-felelte, de ez röhejes volt, ezért szakadtunk a röhögéstől.-Amúgy,-folytatta.-Lilla mindig elfut Áron elől.
-Mi van?-kérdeztem, és már annyira röhögtem, hogy vertem a padlót.
-Tényleg. Nagyon kemény.-röhögött, és elmesélte hogy, hogy szokott lenni.
Általában úgy van,hogy Áron odamegy Lillához, de Lilla pont akkor megy el, rejtélyes módon. Meg mindig elfut hogyha meglátja az Áront. De furcsa...
-Úristen.Ez beteg.-jelentettem ki röhögve, és kinyitottam a kaput, mivel már otthon is voltunk.
-Szerintem is.
-Amúgy, kimegyünk a térre? Légyszi! Csak mi ketten!-invitáltam.
-Na jó, menjünk, felőlem.-vonta meg a vállát.
-Szupi!-mondtam, és már kapcsoltam is be a gépet, és posztoltam, hogy 3-kor megyünk térre.
Egyszer csak megcsörren a telefonom.
-Igen?-veszem fel.
-Szia Vani, Csenge vagyok.-köszönt bele a telefonba az egyik évfolyamtársam.
-Jaj, szia Csenge!
-Csak olvastam, hogy 3-kor kimentek a térre.....-kezdte, én meg gyorsan kinyomtam.
-Na, ki volt az?-kérdezte Detti egy Pilótát rágcsálva.
-Csenge.-mondta szörnyűlködve, és megint csörögni kezdett a telefonom.
-Ne vedd fel.-gondolkozott.-Nyomd ki. Amúgy mit akart?
-Hogy menjünk vele térre...
-Miért?
-Honnan tudjam?-kérdeztem röhögve.
***
Kiértünk a térre.
-Hol a Csenge?-kérdeztem.
-Nem tudom.
-Menjünk fagyit venni?
-Persze.
Elindultunk a kis bolt felé én pedig megpillantottam....CSENGÉT :DD
-Ne nézz rá...-mondtam, és előkaptam a telefonom, hogy lebonyolítsak egy ál hívást.-Szia anya.Persze, a téren.
-Sziasztok!-köszönt Csenge.
-Szia.-köszöntem, és letettem a telefont.-Hát te? Görkoriban?
-Aha.-röhögött és nyalt egyet a fagyijából.
-Mi is menjünk venni fagyit!-mondtam, és megindult a kisbolt felé.
Vettem Dettinek, meg magamnak 1-1 fagyit és indulhatott a buli :D